Rólam

Családnevem hivatalosan Pál, de a reformkorban még Paálnak írták.
A tűzzománc világában ezt használom.

Zománcozni 1979-80-ban kezdtem tanulni még építész hallgatóként a Budapesti Műszaki Egyetem Rajzi Tanszékén mesterem, Kákonyi István szobrász- és festőművész irányításával. A pályát építészként kezdtem, de 1990 óta már elsősorban zománcozom.

Népi- és iparművészeti vásárokon, valamint kiállításokon veszek részt.

Munkáim az elmúlt bő ezer év műveltségének magyar ill. európai motívumkincsére épülnek: a honfoglalás- és Árpád-kor, a románkor, a reneszánsz, és a rendkívül gazdag népművészetünk hagyatékára, de természetesen a mai világunk is inspirál.

Igyekszem e többezer éves mesterséggel kultúránk időtlen idők óta csiszolódó szellemi és formai motívumait e maradandó szépségű anyagba oltva a mába közvetíteni, ötvözve mai útkeresésünk kísérleteivel, eredményeivel.

Támaszom ebben családom: feleségem Edit, fiaink: Bese és Emőd, menyünk Anna, és az unokák: Marcell, Szilárd és Lilla.